|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 7 találat | lapozás: 1-7 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Gazdáné Mátyus Melinda 1999. július 22.`Új kiadvány indult útjára, megjelent a Kút, a temesvári református gyülekezet lapja, Gazdáné Mátyus Melinda szerkesztésében. A másik új lap az IKE-Sarok /Zilah/, amely a Zilahi Református Egyházmegye IKE-közgyűlésénak határozata alapján született meg, főszerkesztője Rigó Piroska. /Partiumi Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, Nagyvárad), júl. 22./2002. május 21.Máj. 20-án pünkösdi igehirdetésében Tőkés László püspök Temesváron, az Új Ezredév Református Központ épülő falai között a templomépítés fontosságát hangsúlyozta. A templom Makovecz Imre tervei szerint épül. A műsort az Új Ezredév kórus nyitotta meg. "Aki templomot épít, jövőt épít" – hangoztatta többször is Tőkés László püspök. Az épületegyüttes vallási hovatartozásra való tekintet nélkül, a bánsági szórványmagyarság kulturális központja lesz. Hároméves a KÚT – avagy az egyházi sajtó szerepe a szórványban témájú kerekasztal-beszélgetésen Gazdáné Mátyus Melinda ismertette a Kút című gyülekezeti lapot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: szükség van a szórványban egyházi gyülekezeti kiadványra, mert esetenként az egyházi füzetecske az egyedüli, amely anyanyelvén szólítja meg az elszigetelten élő családokat. Bodó Barna politológus, egyetemi tanár fogalmazta meg vitaindítónak szánt expozéját. Szakmai csoportokhoz, civil szerveződésekhez, eszmei csoportosulásokhoz stb. szóló hírlevelek valóságos reneszánszukat élik – az előadó pillanatnyilag nyolc hazai és nemzetközi kiadású hírlevelet kap. /Sipos János: Aki templomot épít, jövőt épít. Az Új Ezredév gyülekezet bízik az erejében. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./2003. március 15.A Kút, az Új Ezredév /Temesvár/ református egyházközség kiadványa 1999-ben született meg. Szerkesztője Gazdáné Mátyus Melinda lelkipásztor. Négyéves a kéthavonta megjelenő lap, jelenleg a 24. számát vehette kézbe az olvasó. Az új számban Halász Ferenc tanár a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcra emlékezett annak 300. évfordulója alkalmából, Toró T. Tibor a közelmúltban megtartott szatmárnémeti rendezvények tanulságait összegezte, Jecza Péter szobrászművész vallott életéről, munkásságáról. /Sipos Erzsébet: Négyéves a temesvári református lap. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./2005. január 13.Gazdáné Mátyus Melinda személyében új tiszteletest választott az újmosnicai református gyülekezet, amely Mezei Attila lelkipásztor nyugdíjba vonulása és magyarországi kitelepedése után lelkész nélkül maradt. Férjével, Gazda István lelkésszel 1998-ban azért költöztek Temesvárra, hogy felépítsék az Új Ezredév Református Központot. Újmosnicán a közösségi életet szeretné megszilárdítani, s itt tulajdonképpen nemcsak a református, hanem a magyar közösségi életre gondol. /Lelkészt választottak az újmosnicai reformátusok. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./2012. március 8.Újabb EMNP–RMDSZ-csörte: egymás rendezvényszervezési tehetségét bíráljákElismerte kedden este Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, hogy a szövetség nem akarja közösen ünnepelni március 15-ét az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP). A politikus erről az MTI-nek nyilatkozott azok után, hogy – amint arról lapunkban beszámoltunk – kiderült, külön szervez ünnepséget a két alakulat Nagyváradon, illetve az EMNP megkeresésére Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke leszögezte: „Bolondok vagytok? Választási évben?”. Kovács ugyanakkor úgy fogalmazott, nem igaz az, hogy az RMDSZ nem akar közösen ünnepelni, hiszen minden magyar embert szívesen várnak a nemzeti ünnepre. Az EMNP-vel viszont azért nem akartak közös szervezést, mert – mint mondta – az elmúlt huszonkét évben az RMDSZ megmutatta, hogyan kell méltó módon megszervezni egy ilyen ünnepséget. „Az EMNP semmi pluszt nem tudott volna hozzátenni egy ilyen rendezvény megszervezéséhez” – vallja a főtitkár, aki szerint az erdélyi magyarságnak „szégyenkeznie” kellett amiatt, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács milyen megemlékezést szervezett a temesvári 1989-es felkelés huszadik évfordulója alkalmából a bánsági városban, amint az szerinte a televíziós közvetítésen keresztül is követhető volt. „Kovács Péter RMDSZ-es pártfőtitkár most már elszabadult hajóágyúként lő mindenre, amit ámokfutásában célpontként azonosít” – válaszolt tegnapi közleményében Kovács kijelentéseire az EMNP. „Azt elhisszük, hogy az ellopott forradalmunk és elrabolt demokráciánk posztkommunista nyerészkedőinek kínos volt Lech Wałęsa, Orbán Viktor, Emil Constatinescu rendszerváltó államférfiak temesvári jelenléte. Vagy Nick Thorpe, illetve a Joel David – Antal János szerzőpárosok angol nyelvű, valamint Mandics György, Gazdáné Mátyus Melinda, Molnár Kálmán magyar nyelvű könyveinek bemutatói zavarták a pártfőtitkár kényes ízlését? Esetleg a fekete március apropóján reaktivált román titkosszolgálat jelenlegi kényurai nem voltak megelégedve Szőczy Árpád Drakula árnyékában című filmjének premierjével? Netán a Koltay Gábor rendezte Gálaest nem tetszett az elvtársaknak?” – fogalmaztak a néppártiak, akik szerint éppen hogy az RMDSZ miatt kellett az elmúlt évtizedekben szégyenkeznie a romániai magyarságnak. Krónika (Kolozsvár) 2012. december 16.A 1989-es romániai népfelkelés huszonharmadik évfordulóján forradalmárok – köztük Tőkés László EP képviselő, a rendszerváltó események kirobbantója – jelenlétében mutatták be Szőczy Árpád kanadai újságíró, filmrendező tényfeltáró kötetét a temesvári Új Ezredév Egyházközség épülő templomában.A könyvbemutató előtt hálaadó istentiszteletre került sor. Gazdáné Mátyus Melinda lelkipásztor hirdetett igét, aki a terméketlen fügefa példázatával szemléltette, hogy a krisztusi kegyelem miként viszonyul Isten igazságszolgáltatásához és ítéletéhez. Prédikációjában kiemelte: 1989-ben a temesvári református gyülekezet nem volt „terméketlen fügefa”, hiszen bátran kiállt az igazság mellett, és teljesítette a rábízott isteni küldetést. Gazda István, az Új Ezredév Egyházközség lelkipásztora az igehirdetést követően Ady Endre A tűz csiholója című versét idézve rámutatott arra, hogy a bátorságból fakadó helytállást nem mindig kíséri általános elismerés és igazságszolgáltatás. A „százszor bátrak és viharvertek” az igazukért küzdöttek Temesváron, és huszonhárom év elteltével újra síkra kell szálljanak azokkal szemben, akik el akarják rabolni a forradalom eseményeinek valóságtartalmát – hangzott el. Az évfordulós megemlékezés második felében Szőczy Árpád Temesvár – A romániai forradalom kitörésének valódi története című kötetét mutatták be, amely a Drakula árnyékában című film bővített tartalommal szolgáló könyvváltozata. Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi előadótanácsosa, az egyházkerület keretében működő átvilágító bizottság vezetője a könyv szerzőjéről elmondta: a díjnyertes filmrendező és újságíró részese volt a temesvári forradalmi eseményeknek, hiszen édesapjával közösen közreműködött abban, hogy a francia-kanadai riporterek titkos felvétele – amelyet a Magyar Televízió Panoráma című műsorában mutattak be – elkészülhessen. Könyvét három nyelven adta ki: angol, magyar és román nyelven. Antal János véleménye szerint napjainkban, amikor megpróbálják meghamisítani történelmünket, és nagy szükség van Temesvár forradalmi szerepének és szellemének a rehabilitációjára, Szőczy Árpád munkássága, és a most megjelent könyvhöz hasonló alkotások „erős barikádot” jelentenek. A méltatásban az is elhangzott, hogy Szőczy Árpád könyvének megírásakor összesen 65 interjút használt fel, kutatásait három kontinensen végezte. A volt Szekuritáté irattárában, valamint a Magyar Országos Levéltár gyűjteményeiben való alapos kutatómunka eredményeképpen könyvében újabb besúgók személyére derül fény. Szőczy Árpád a könyvbemutatón elmondta: nincs még egy olyan református gyülekezet a világon, amely a temesváriakéhoz hasonló történelmi szereppel bírna. A hősökkel szemben viszont ott vannak az árulók, akik együttműködtek a román titkosszolgálattal. A szerző megkülönböztette azokat a besúgókat, akiket kényszerítettek az együttműködésre azoktól, akik meggyőződésből, vagy anyagi érdekből működtek közre a Szekuritátéval. Mint mondotta: könyvének írásakor mindenkinek megadta a lehetőséget, hogy tisztázza magát, és elmondja álláspontját, azonban kevesen éltek a lehetőséggel. Tőkés László, a Ceausecu-diktatúrát megdöntő forradalom elindítója, volt királyhágómelléki püspök, jelenlegi európai parlamenti képviselő a forradalom meghatározó mozzanatainak felelevenítésekor „isteni koreográfiának” nevezte azt, ahogyan a rendszerváltozásra irányuló, egymással párhuzamosan történő események szálai összefonódtak. „Mindenki tette a dolgát lehetősége szerint, és abból alakult ki ez a végkifejlet” – fogalmazott az egykori temesvári lelkipásztor. Beszédében megemlékezett Újvárossy Ernőről, és mindazokról, akik életükkel fizettek a szabadságért, mondván: a mártírhalált halt temesváriak tudatosan vállalták a sorsukat, és önfeláldozásuk nem volt hiábavaló. Példájuk arra kell indítson bennünket, hogy az ő állhatatosságukkal és lelkesedésükkel folytassuk jogos küzdelmünket a posztkommunizmussal, posztszekurizmussal szemben. Tőkés László ugyanakkor az emlékezés fontosságát emelte ki, annak igazolásaképpen, hogy a küzdelem még tovább tart, mindaddig, amíg igazság nem szolgáltatik, amíg a bűnösök el nem nyerik méltó büntetésüket. Az évfordulós ünnepi esemény nemzeti imánk eléneklésével, majd dedikálással zárult. Nagyvárad, Tőkés László EP-képviselő Sajtóirodája K Ö Z L E M É N Y 2013. július 2.Tudományos konferencia a bánsági vallások együttélésérőlAz épülő Új Ezredév Református Központ gyülekezeti termében június 29-én, szombaton került sor a Vallások együttélése a Bánságban című tudományos konferenciára, jeles hazai és anyaországi előadók részvételével. A Vallási útvonalak a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégióban című európai uniós pályázat keretén belül megszervezett konferenciát rövid áhítattal nyitotta meg Gazda István református lelkipásztor. Szekernyés János helytörténész A bánsági reformáció és keresztyénség a hódoltságban tartott előadásában egy olyan történelmi korszak eseményeit idézte fel, amelyről rendkívül kevés információ van birtokunkban. A reformáció tanításai már Temesvár eleste előtt eljutottak a Bánság fővárosába, de a török hódoltság idején a keresztyének nagy része elvándorolt a Bánság keleti részébe vagy Erdélybe. A török uralom alól való felszabadulás után is hosszú ideig a „kuruczok és a reformátusok” nem kívánatos személyek maradtak a Bánság területén. Dr. Zakar Péter szegedi történész Egyházi és nemzetiségi viszonyok az 1848/1849-es forradalom időszakában című előadásában arról beszélt, hogy a csanádi egyházmegye katolikus papjai az egyházi életbe is átemelték a magyar forradalom 12 pontját és többek között a nemzeti nyelv bevezetését és a papi cölibátus eltörlését követelték. A szabadságharcban részt vett számos bánsági román ortodox pap is, akik a szerb csapatok elől menekülve álltak be a honvédségbe. Dr. Bodó Barna egyetemi tanár Interkulturalitás és multikulturalitás a Bánságban című előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy létezik-e regionális identitástudat a Bánságban. A Szórvány Alapítvány elnöke kielemezte a sokat emlegetett bánsági tolerancia, multikulturalitás és interkulturalitás fogalmakat, amelyek szerinte valójában mást jelentenek, mint amilyen értelemben rendszeresen használják őket. Dr. Bodó szerint a bánsági nemzetiségek és vallások együttélési modellje addig működhetett jól, ameddig nem volt domináns nemzet a Bánságban. Dr. Kovács Kálmán veszprémi történész A bécsi udvar vallási politikája a Temesi Bánságban című előadásában bécsi levéltárakban elvégzett kutatásai eredményéről számolt be, amelyek XVIII. századi bánsági egyházpolitikai döntések hátterére és következményeire világítanak rá. A konferencia befejező részében Gazdáné Mátyus Melinda újmosnicai lelkipásztor mutatta be A Temesvári Református Egyházközség forradalma 1989-ben című könyvét, amely arra a „csodára” keres magyarázatot, hogyan indulhatott el a diktatúrát megdöntő, a romániai rendszerváltást elindító forradalom egy többszörös elnyomás alatt élő piciny református gyülekezetből. A hozzászólások során dr. Higyed István ny. ref. lelkipásztor arra hívta fel a figyelmet, hogy a temesvári Piarista Líceum, amelynek diákjai valamennyi bánsági felekezethez tartoztak a két világháború közötti időszakban, kiváló példát mutatott a vallások együttélésének gyakorlatából. A rendezvény befejező részében Gazda István református lelkipásztor elmondta: az épülő Új Ezredév Református Központ a bánsági magyarság lelki-szellemi központja szerepét tölti majd be a következő évtizedekben. „A vallási útvonalak uniós pályázat keretén belül egy ökumenikus épületet fogunk felépíteni és arra gondoltam, hogy az építkezés mellett helyet kellene teremteni a szellemi építkezésnek is” – nyilatkozta lapunknak Gazda István. „A vallások bánsági együttélésének a múltját és jelenét bemutató előadásokat hallgattunk meg ennek kapcsán a mai konferenciánkon. Szeretnénk a továbbiakban is hasonló témájú, a felekezetek egymáshoz való közeledését célzó, ökumenikus jellegű előadásokat szervezni, már most a pályázat lebonyolítása idején, ami jövő év június 30-áig fog tartani, de azt követően is, hiszen ebből a célból építjük fel ezt a létesítményt!” Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
